Életmódtanács.hu

vegye kezébe az élete alakulását...

Főoldal Bemutatkozás Blog Galéria Oktatás, tanfolyamok Egészség videó Kapcsolat
Életmódtanács.hu / Blog / Korai mozgásfejlesztés jelentősége

Korai mozgásfejlesztés jelentősége

Az anyaméhben békésen úszkáló magzat születése után elveszti ezt a gyöngéd védelmet, egyedül kell megküzdenie rengeteg ingerrel, melyek néha túlságosan megterhelők számára. A természet egy sor primitív reflexszel (akaratlan működések, válaszreakciók a környezeti hatásokra) ruházza fel a kis jövevényt, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a túlélése szempontjából. Azonban a fejlődés előrehaladtával más reflexekre, tanult képességekre van szükség, így folyamatosan ezek váltják fel a primitív reflexeket. Ha ebben a nagyon érzékeny egyensúlyban valahol zavar támad, akkor ezek a primitív reflexek nem törlődnek, ezek megléte megakadályozza a következő reflexek kialakulását ezáltal akadályozva a fejlődést. Ez a zavart fejlődés később oka lehet gyengébb tanulási képességeknek, finom működések gyengeségének például nehezebben tanul meg írni, rajzolni, artikulálatlan beszédnek, éjszakai ágybavizelésnek de akár a tengeri betegségnek is.

Cikksorozatunkban bemutatjuk a legfontosabb működéseket, honnan tudjuk, hogy fennmaradt-e egy primitív reflex, és azokat a mozgásfejlesztéseket, melyekkel korrigálni lehet, mintegy megtanítva a babának a magasabbrendű működést. 6 éves korig a szervezet önállóan is képes bizonyos korrekcióra, ezeket segíthetjük egy jól összeállított mozgásprogrammal. Természetesen, amennyiben súlyos zavarokat észlelünk javasolt szakember segítségét kérni.

A megkésett idegrendszeri fejlődés egyes jelei lehetnek:

  • Késői beszéd (18 hónapos kor felett), később beszéd és artikulációs problémák, nehezen érthető beszéd
  • Ágyba pisil 5 év felett
  • Ujját szopja 5 éves korig vagy esetleg még utána is
  • Tengeri betegség, felfordul a gyomra az autóban
  • Tériszony, egyensúly problémák
  • Nem képes nyugton ülni vagy lenni 11-12 éves korban sem
  • Nehezen tanul meg biciklizni, úszni, írni, olvasni, dyslexia
  • Íráskor karja nyújtott vagy görcsös, szinte az asztalra felve ír, vagy fejét a karjára támasztva ír
  • Nehezen tud váltani nyomtatottról folyékony írásra
  • Problémát okoz a tábláról írás, tollbamondás, szövegértés
  • Ügyetlen a testneveléshez, (bukfenc, cigánykerék, kézenállás)
  • Rossz a kézügyessége, koordinálatlan
  • Nehezen tanul meg egyedül öltözködni, gombolkozni, cipőt fűzni
  • Nehezen tanulja meg a számlapos órát olvasni.
  • Hiányos az észlelése, nem azt látja ami előtte van
  • Sok fül-orr-gége-torok betegség, gyulladás
  • Gyenge immunrendszer
  • Allergiára való hajlam
  • Túlérzékenység hangra, fényre, érintésre
  • Érzelmi labilitás, túlzott ijedősség
  • Változó hyperaktív magatartás és teljes kimerültség
  • Izomzat lehet túl lanyha vagy túl feszes

A felsorolás nem teljes, és nem jelenti azt, hogy a fenti panaszok, problémák hátterében kizárólag a megkésett idegi fejlődés játszik szerepet. Azonban a tapasztalat az, hogy ezekben az esetekben egy jól összeállított mozgásprogram mindenképpen jótékony és fejlesztő hatású.

Az első lépések: az egyensúlyozó rendszer kialakulása

A magzat legelső érzékszerve az egyensúlyozórendszer, ez létfontosságú a tartás, mozgás, térérzékelés, időérzék, helyváltoztatás, mélységérzet, önérzékelés szempontjából. Az összes inger, ami ér bennünket az egyensúlyi rendszeren keresztül jut el a magasabb agyi területek felé, ez azt jelenti, hogy az összes érzékszerv működése, illetve minden, ami szükséges a tanuláshoz (itt nem kizárólg az iskolai tanulásra kell gondolni, hanem minden ami egy újszülött, csecsemő beilleszkedését szolgálja) kapcsolatban áll az egyensúlyérzékkel.

Csak az a gyermek tud majd más feladatokra összpontosítani például beszéd, írás, olvasás, amelyik a mozgását már teljességgel képes kordában tartani.

Az egyensúlyozórendszer fejlődése már az anyaméhben kezdődik, hiszen a magzatvízben úszkálva, lebegve a baba az anya minden mozdulatát érzékeli.

Születés után a ringatás elengedhetetlenül fontos. Természeti népeknél az anya testére rögzítve hozza-viszi a babát, ezáltal megmarad a ringatás élménye a babában. Magyarországon is számtalan helyen beszerezhetők a hordozókendők, melyek nemcsak megkönnyítik a közlekedést a babával, de megtartják ezt a ringató mozgást is.

Az újszülött a mozgást a karja és lába mozgatásával kezdi, fáradhatatlanul gyakorolja az izmok összehúzását, kinyújtását.

Figyeljük meg, hogy egyenlő arányban használja-e mindkét oldalt, vagy esetleg az egyik oldal elmarad a másikhoz képest.

Kezdetben a kéz-láb mozgása még nem koordinált, de fontos, hogy ebben a tanulási fázisban mindkét oldalt használja a baba, hiszen így alakul ki a testtudata. Amennyiben elmaradást észlelünk, forduljunk szakemberhez annak tisztázására, hogy van-e esetleg szervi ok a háttérben vagy születési sérülés, mert ezek korrekciója sokkal nagyobb odafigyelést igényel, és szükséges minél előbb megkezdeni.

Hat-nyolchónapos korban a kicsi látszólag céltalanul gurulgat a földön, kiságyban ide-oda, ilyenkor tulajdonképpen edzi az egyensúlyérzékét, felkészülve a későbbi felülésre, majd a járásra.

Ezt a gurulgató mozgást fejleszthetjük két egyszerű gyakorlattal:

Hanyatt fekvő babának fogjuk össze először az azonos oldali kezét és lábát és amennyire engedi gurítgassuk egyik majd másik oldalra. Ismételjük meg ugyanezt az ellenoldali kézzel és lábbal is.

A következő gyakorlatban fogjuk össze mindkét kezét és lábát, mitegy kis gombóccá formálva a kicsit és így gurítgassuk mindkét irányba.

Fontos, hogy nem szabad feszegetni, rángatni a végtagokat, csak gyengéden gurítgatni.

Ennél a gurulgató mozgásnál a baba szemével nézve a világot, amikor ő mozog, mozog a világ is, amikor mozdulatlan, akkor a világ is megáll.

A következő mérföldkő, amikor kúszni mászni kezd a kicsi, ekkor kötődik össze a mozgás a látásközponttal. Majd a járással a kezek felszabadulnak, és ez rengeteg további funkciót indít be. A kúszás-mászás döntő jelentőségű sok más terület fejlődése szempontjából is, ezt későbbiekben részletesen elemezzük.

A kicsik ösztönösen érzik, ha szükséges még az egyensúlyozó rendszer fejlesztése, ezt szolgálja például, amikor egy 5-6 éves gyermek az utcai séta közben állandóan ugarbugrál, forgolódik. Az a gyermek, aki nem tud a járdán anélkül menni, hogy fel ne mászna a járda szegélyére vagy a kerítés peremére, hogy aztán újból leugorhasson róla, azt próbálgatja ösztönösen megtanulni, hogyan uralhatná jobban az izomműködését. A bukfencek, cigánykerekek tovább segítik a mozgás és egyéb ingerek szétválasztását.

Az egyensúlyozórendszer teljes kifejlődése csak 7-8 éves korban fejeződik be, éppen ezért elengedhetetlen az egyensúlyérzék fejlesztése minden gyermekjátékban is például: körforgás, pörgés, körjáték, bukfenc, féllábon való ugrálás, cigánykerék, fejenállás, hinta, körhinta.

A hyperaktivitás és a figyelemzavar is utalhat egy alulfejlett egyensúlyi rendszerre, ezeknek a gyerekeknek ajánlottak az egyensúlyozó rendszert fejlesztő mozgásgyakorlatok. Bizonyítást nyert, ha megengedik nekik, hogy 30másodpercig mindkét irányba forogjanak, akkor 30 percen át jobban tudnak koncentrálni, ez arra utal, hogy a tanulási funkciókhoz szükséges agyi területek „beindításához” először az egyensúlyozó rendszerüket kell ingerelni.

Fontos, hogy ne siettessünk egyetlen lépést sem, mert ezáltal csak zavart keltünk a fejlődési folyamatban. Amennyiben úgy látjuk, hogy a baba a korához képest elmaradt a mozgásfejlődésben kérjünk szakembertől tanácsot, ne erőltessük a felülést, állást, járást.

Elküldve: 2014-07-28 Beküldő: Dr. Csomai Zita